Bepunnyadtam. Bizony. És ez jó.
Hosszas győzködés árán jól rávettem életem gizda párját, hogy ugyanmár a tegnapi tavi piknikezés után menjünk valami olyan víz közelébe, amibe belemenni is lehet. Úgyhogy jól összepakoltam, bringára pattantam és iráááááány a Sportmax 2 (occsó, kultúrált és van szauna meg gőz meg élményfürdő meg kintibenti medence). A terv az volt, hogy elhévezek a Szépvölgyi útig, onnan meg tekerünk bringával a Sportmaxig. Persze lekéstem a HÉV-et, úgyhogy versenyt tekertem a zöld zötyögővel, hátha utolérem és felszállok...egészen Kaszásdűlőig, ott a lábaim megköszönték szépen, én meg megvártam a kövi járatot. A Szépvölgyitől szépen eltekertünk aztán MOM Parkig, aztán végre úúúúszáááás :)
Kritikán aluli volt. Komolyan. Az első 400 méteremen konkrétan besajogtak a kezeim, nem haladtam, utána meg haldoklás volt az egész. Tudtam, hogy 1000m után megunom (így is lett), úgyhogy a maradékot hatásfok-növelés érdekében ellenállással toltam végig. Holnapra érezni fogom mindenemet deréktól felfele, de ez volt a cél.
Hazatekerés szépen lazán, hogy a lábam is elfáradjon, bár annak a jakuzzi és a gőzkabin is adott rendesen. Itthon aztán jól megettem a csipszemet kefírrel, még gyorsan dolgozom egy kicsit, iszok egy fehérjét és állé. Alvás.
És ha már úszás meg Syreni, muszáj beraknom egy sellős képet.
Utolsó kommentek