júl
24

Három napja terveztem hegyre menni. Tologattam, tologattam...féltem tőle, na. Ehelyett csütörtökön ugye tempót mentem, tegnap meg...inkább semmit, mint valamit. Be se írtam edzésonline-ra.

Ma is így indultam neki...tudtam, hogy el kell mennem futni, tudtam, hogy muszáj mozognom, de halogattam, hátha leszakad az ég, hátha leesik a hó, hátha...rettentően ellustultam azt hiszem. Aztán miután már nem volt mit pakolni/dolgozni/nézni a TV-ben, végül az billentett át a holtponton, hogy a barátomat most két hétig nem látom, és ez plusz egy órát jelentett vele (óderomi). Úgyhogy végül összekaptam magam, eltekertem hozzájuk, ott közlekedési eszközt cseréltünk és uccu.

A zalai dombságban az a szép, hogy az ember satnya lánya könnyebben talál benne szintet, mint síkot. Az egyik nagy mumus pedig a Szilveszteri (negyed)Maraton első emelkedője - ez kb 50 métert megy felfele 2 km alatt. Mikor hajjde edzett voltam sem bírtam a 3/4-énél tovább egy szusszal emlékeim szerint, persze lehet, hogy csak a mostani állapotot próbálom jobb színben feltüntetni...de lényeg a lényeg: nemcsak az első, hanem a második dombot is megállás nélkül faltam fel, a tempóm sem volt rossz és a kifejezett meredekeket leszámítva még beszélgetni is maradt tüdőm.

Nagyon jó érzés volt, ennyit tudok mondani. Kell az edzőpartner (ha ő éppen nem is edz, csak ott van), ez most már biztos. Mert húz, ha neki jobban megy, vagy épp őt kell hajtani, ha éppen nekem. A lényeg, hogy az ember nem a saját kínjaival van elfoglalva, csak megy előre...vagy pont hogy az bizonyítani akar a mellette haladónak, és mindent kiad magából. A mai különösen jó volt, mert amúgy is jól ment, így pláne vertem a mellemet.

Most egy hét szünet következik - ősökkel irány Horvátország, kicsit nemzetközivé téve ezzel az edzésprogramomat. Jövő vasárnap jövök vissza, addig 2 posztot már előirányoztam nektek, nehogy sportoló pasi/csaj nélkül maradjatok a héten. Az ígéretek szerint lesz net, akkor pedig képek is lesznek, hogy belesárguljatok hogyan ázom várhatóan nyaralás címén a horvát tengerparton. De a program nem áll meg, diétás menü, súlyzók és futócipő tatyiban, rossz idő esetén több időm lesz kockásra és/vagy igazi sellőre gyúrni magamat...

A bejegyzés trackback címe:

https://ladycamp.blog.hu/api/trackback/id/tr1003092603

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása